Szatócsbolt

Budapest, Váci út 65.

 

A VI. kerületi (terézvárosi) elöljárósági iratok között kutatva bukkantam rá Taubner Károly és Dávid 1874 februárjában az elsőfokú iparhatósághoz benyújtott kérelmére.

 

 

Bővebben:

Taubnerék ebben a kérvényben bejelentették, hogy a Váci út 65. számú házban a bort és a sört lepecsételt palackokban óhajtják árusítani. A hazai sörgyártás fejlődése elősegítette a külteleknek számító Angyalföld üzleti hálózatának létrejöttét.

Erdélyi Mórnak a századforduló éveiből származó egyik fényképén egy Pozsonyi úti kocsma látható. Külső falán az egyik plakát a kőbányai polgári sört népszerűsítette. A vásárlókért folyó versengés nemcsak a boltok tulajdonosai, hanem a sörgyárak között is megvolt. A korabeli frítnif Margit úrnő a pannonhalmi Apátság utján rendeli: emlékére seres tort üljenek. E célból Fergődi, Jákob és Tengördi jobbágyokat felszabadítja, akik ennivalókkal és „viginti idriis Cervisie“ (húsz veder serrel) lakoltassák a megjelenőket. Eleink a toros sörös szokásokat Ázsiából hozták magukkal.

Dr. Bevilaqua-Borsody Béla: „A magyar serfőzés története“-ből.

A sörfőzést a magyarok már a honfoglalás előtt ismerték

vicc szerint az élelmes és ravasz vendég legyet csempészett félig elfogyasztott sörébe. Miután a szégyenkező pincér rögtön hozta az újabb teli korsót, az illető nyugodtan szürcsölhette tovább a finom italt. így másfél korsóval ihatott egy korsó áráért.